home *** CD-ROM | disk | FTP | other *** search
/ No Fragments Archive 10: Diskmags / nf_archive_10.iso / MAGS / BOMBA / BOMBA2.MSA / BOMBA2_DOCUMENT_MIDI1.2 < prev    next >
Text File  |  1992-06-28  |  5KB  |  131 lines
  1. #$6
  2.          A MIDI-rôl -  általában
  3.  
  4. #$1
  5.      Nyilván minden második olvasónk at-
  6. tól rettegett az elsô számot olvasván, 
  7. hogy lassan (de biztosan) elfeledkezünk
  8. a MIDI-rôl. Hogy mi? Pont arról, ami az
  9. Atarit azzá tette, ami? Na nem! Inkább a
  10. halál! 
  11.      És mostantól CHR$-é (ejtsd: Chris)
  12. a szó, avagy kezdôdjék a show-k show-ja,
  13. az ST-k sava-borsa: a MIDI-rovat!
  14.  
  15.      Tekintettel a kezdôkre - meg egyéb-
  16. ként is - a dolgok elején kezdeném, így 
  17. legalább kellôképpen ráhangolódunk a té-
  18. mára. Ha valakinek egy kicsit is jóállá-
  19. sú füle van, szereti a zenét, s még ráa-
  20. dásul játszik is valamilyen hangszeren, 
  21. annak óriási segítôtárs lehet a számító-
  22. gép, ami mára már nélkülözhetetlen esz-
  23. köze lett a modern hangstúdióknak. Igaz, 
  24. van néhány gyurma, aki - avatatlansága 
  25. ellenére - szentül állítja, hogy a szá-
  26. mítógép segítségével megszületett dalok
  27. hidegek és egyhangúak, de ez az állítás 
  28. ilyen formában teljesen alaptalan. Az 
  29. igazság az, hogy ezt a technikát - mint 
  30. sok minden mást is - lehet jól, de lehet 
  31. rosszul is alkalmazni. Ezalatt azt ér-
  32. tem, hogy a számítógépes lehetôségek is-
  33. meretének - s nem utolsósorban sok pénz-
  34. nek - a birtokában, de akár zenei isme-
  35. retek, ízlés és igényesség nélkül is 
  36. bárki nekiláthat - több-kevesebb siker-
  37. rel - saját remekmûveinek elkészítésé-
  38. hez. Sajnos túl sok az ilyen eset, s ez
  39. adhat okot arra, hogy a számítógépet hi-
  40. báztassák a modern zenei színvonal ala-
  41. csony voltáért. Na, de elég a forrongás-
  42. ból! Lássuk, mi is az a MIDI?
  43.      Maga az elnevezés a "Musical Intru-
  44. ment Digital Interface" (zenei eszközök 
  45. digitális illesztôje) szavak kezdôbetûi-
  46. nek kiemelésébôl ered. Ezt az illesztôt 
  47. digitális elven mûködô hangszerek, il-
  48. letve hangszerek és számítógép hálózatba 
  49. való telepítéséhez fejlesztették ki. Egy
  50. ilyen rendszerben egyszerre tizenhat kü-
  51. lönálló egység tarthat egymással kétirá-
  52. nyú kapcsolatot. Igy érhetô el, hogy az 
  53. egyik egységen megszólaltatott hang, - 
  54. szinkronban, de esetleg más hangszínnel 
  55. - megszólal egy másik MIDI-s berendezé-
  56. sen is. A leggyakoribb MIDI-s alkalmazás 
  57. az, amikor egy számítógép, - mint egy 
  58. többsávos magnó - rögzíti a feljátszott 
  59. zenei eseményeket. Például fogom magam 
  60. és eszeveszetten elkezdem verni a dobot. 
  61. Ha helyenként kicsit eltértem a ritmus-
  62. tól, nem kell a zörejt újból elôadnom, 
  63. elég csak a sávra rászabadítani egy 
  64. funkciót, amely helyrehozza az apróbb 
  65. bakikat. Ezután egy másik sávra felját-
  66. szok valami nyomasztó basszust, a har-
  67. madikra egy jólcsengô dallamot, s majd 
  68. ezeket együtt visszahallgatva rájövök, 
  69. hogy mennyire silány lett ez az egész...
  70. De pánikra semmi okom, hisz a számítógép
  71. (és a jó szoftver) nagyszerû dolog: 
  72. visszaállok a kritikus részre és vagy 
  73. módosítom az ott lévô hangokat, vagy ha 
  74. már annyira rossz a helyzet, akkor fel-
  75. játszom újból az illetô részt. S mi az
  76. egészben a pláne? Ollónak, - amivel az 
  77. ember megvágja a kezét - , mozgó szerke-
  78. zeti elemnek - ami becsípi az ember ha-
  79. ját, fülét, orrát - NYOMA SINCS!
  80.      No de félretéve a tréfát, ez óriási 
  81. dolog komoly stúdiómunkák végzése során, 
  82. hiszen rengeteg idôt és alapanyagot ta-
  83. karíthatunk meg, s nem utolsósorban az 
  84. eddig csak nehézkesen elôállítható trük-
  85. köket, effekteket így egyszerûen il-
  86. leszthetjük be. Az ATARI már gyárilag 
  87. tartalmazza a fentiek mûködéséhez szük-
  88. séges illesztôt, melynek köszönketôen 
  89. jobbnál jobb sequencer-programokat ké-
  90. szítettek: a Steinberg a Twentyfour-t, 
  91. majd a Cubase-t, a C-LAB pedig a Crea-
  92. tor-t majd a Notator-t. A Cubase egy 
  93. Desktop MIDI Recorder, ami azt jelenti, 
  94. hogy a felhasználói felülete hasonlít
  95. a már megszokott felhasználói programok
  96. menükezelésére. Szinte olyan, mintha egy
  97. szövegszerkesztôben dolgoznánk; egy da-
  98. rabkát kivághatok, átmásolhatok, sokszo-
  99. rosíthatok, stb. Kezelését nem nehéz el-
  100. sajátítani, ehhez késôbb én is segítsé-
  101. gül szolgálok majd. A másik komoly se-
  102. quencer program, a Notator, megbízható, 
  103. fejlett alapot biztosíthat igényes fel-
  104. vételek készítésekor. Profi kottaszer-
  105. kesztôje - amely a feljátszott dallamról 
  106. automatikusan elkészíti a kottaképet - 
  107. nyomdakész minôséget produkál.
  108.      A C-LAB elismerésére váljék, hogy a
  109. Notator-ból más zeneprogramokkal is 
  110. tarthatjuk a kapcsolatot. Igen hasznos 
  111. például, hogy a cég hang-editáló prog-
  112. ramjaival elkészített hangszínek paramé-
  113. tereit a Notator be tudja illeszteni a 
  114. muzsika elé, így nem kell külön bajlód-
  115. nunk a hangszínek feltöltésével. Most el
  116. is árultam egy következô alkalmazást, 
  117. melyben a MIDI-n keresztül a számítógép-
  118. pel definiálhatom a szintetizátor hang-
  119. jainak paramétereit. A legkényelmesebb - 
  120. és leglátványosabb - megoldás, ha mind-
  121. ezt grafikusan teszem, amiben az ATARI 
  122. és a jó editorok messzemenôen támogat-
  123. nak. Természetesen még sok más lehetôség 
  124. is biztosított e téren, de ezekrôl és a 
  125. fentiekrôl részletesebben majd késôbb.
  126.  
  127.                               CHR$
  128.       
  129.     
  130.  
  131.