home
***
CD-ROM
|
disk
|
FTP
|
other
***
search
/
No Fragments Archive 10: Diskmags
/
nf_archive_10.iso
/
MAGS
/
BOMBA
/
BOMBA5.MSA
/
BFOLDER_TX12
< prev
next >
Wrap
Text File
|
2006-02-17
|
6KB
|
205 lines
Thomas d'Ambrosio
8 lépés, amely az Atarit bankrablás
nélkül visszajuttatja a csúcsra
megjelent: Z*Net 93/17.
ismerteti: O.M.Dee
1., A General Electric hatalmas vál-
lalkozás. Repülôgépmotorokat épí-
tenek a Boeingnak, áramgenerátoro-
kat készítenek az atomreaktorokba
és az NBC tévéhálózatát is birto-
kolják. Ezek után miért fecsérlik
az idejüket villanykörték gyártá-
sára és reklámozásába (és a Tungs-
ramra - O.M.Dee)? A válasz: gyors
bevétel, amely az alacsony költsé-
gekbôl és a nagy mennyiségû fo-
gyasztói cikkekbôl származik.
Az Atarinak a Lynx lehetne ez a
bevételi forrás: szoftvereket
kellene készíteniük hozzá, és
olcsón, nagy mennyiségben eladni.
Az megteremtené a pénzügyi alapot
a Falcon és a TT fejlesztéséhez.
2., Az Apple piacra dobta a színes
Mac-II-t. Láttam a hirdetésüket:
4 MB, 10 MB-ig bôvíthetô. 68030
CPU. 80 MB harddisk. Processor
Direct Slot, LocalTalk port,
'AppleTalk' hálózati szoftver és
színes monitor mellékelve - $1299.
Hát a hanggal mi van? Maximum
32768 szín, nincs "video sync"
port, MIDI-port, mikrofon-kimenet,
DSP...
Eltûnni látszik a számítógépek
aranykorának egy sikeres hirdetési
formája: az összehasonlító hirde-
tés. Az Atarinak annak idején volt
egy remek ilyen akciója, amellyel
rengeteg 520-ast eladtak.
Nem kell félni szembeszállni a
nagykutyákkal. Ha elhiszed, hogy
a terméked elég jó (de legalábbis
bizonyos területeken egyedülálló),
mások is el fogják hinni.
3., Csak a Falconnak van hangfelisme-
résre képes beépített DSP-je. Én
még egyetlen ilyen géprôl ezen kí-
vül nem hallottam.
A Falcon tartalmaz egy AppleTalk-
kompatibilis LocalTalk-portot is,
amelynek segítségével egy már lé-
tezô LocalTalk-hálózathoz lehetne
kapcsolni, ha lenne megfelelô
szoftver.
Ha az emberek látják, hogy bizo-
nyos dolgokat CSAK a Falcon tud
megtenni, ezen alkalmazásoknál a
PC-k és Mac-ek fel sem merülnek
többé.
Olyan szoftvereket kell gyártani,
amelyek kihasználják a gép egye-
di lehetôségeiben rejlô elônyöket.
4., A következô lépés: a jelenlegi
hardver továbbfejlesztése.
Itt az ideje, hogy megjelenjen a
TTe, amely kezeli a Falcon összes
videomódját, lehetôleg egy 40
vagy 50 MHz-es 68030-assal, DSP
nélkül (!), de a már régóta várt
cache-sel (esetleg 64K?).
5., Az Atari állítólag a költségek
miatt nem akar 33 MHz-es 030-ast
tenni a Falconba.
Elég nagy luxus, hogy a Falcon-
csúcskonfiguráció csak a memória
nagyságában különbözik a többi
típustól.
A még meg nem jelent 14 megás
Falcon CPU-ját 25 MHz-re kellene
felgyorsítani.
6., A PC-piacot igencsak felpezsdí-
tette a Windows megjelenése. A
barátságos grafikus felület bár
memóriaigényes, de nem nélkülöz-
hetô.
A PC-programok nagy része csak
80 oszlopos üzemmódban élvezhetô.
Tehát: az Atarinak meg kellene je-
lentetnie a Portfolio II-t, a ROM-
ban elhelyezett grafikus felhasz-
nálói felülettel, és 80 oszloposra
növelt kijelzôvel.
7., 1982-ben az amerikai iskolások kö-
zül többen ismerték az Atari ne-
vet, mint a már egy éve hivatalban
lévô Ronald Reagan nevét.
Ha tetszik, ha nem, ezt a hírnevet
a cég akkor szerezhetné vissza, ha
a játékpiacon megerôsítené a hely-
zetét. Ezt nem kell szégyellni, vé-
gül is a mi otthonunkba is kezdet-
ben a játék miatt került számító-
gép, vagy nem ???
Ne szégyelld azt, ami az erôssé-
ged!
8., Az utolsó dolog pedig, amit min-
denki elvár: a hirdetés. Egy Ata-
rira szakosodott lapban hirdetni
nem más, mint elfecsérelt pénz.
Az Atari jól tette, hogy népszerû
zenei magazinokban hirdette a
MIDI-t, de pusztán erre az alkal-
mazásra építeni bizony édeskevés.
Meg kell jelenni az üzleti számí-
tástechnikával foglalkozó újságok-
ban és a DTP-re ráállt folyóira-
tokban.
A Falcont hirdetni kell a videó-
alkalmazásokkal foglalkozó maga-
zinokban (true color, Photo CD,
genlock).
A DSP-ben rejlô telekommunikációs
lehetôségekre az erre szakosodott
folyóiratokban és tudományos maga-
zinokban kellene felhívni a fi-
gyelmet.
Be kell mutatni a DSP erejét a
grafikai és az üzleti matematika
területén is.
Igen nagy tévedés azt hinni, hogy
játékokat csak Karácsonykor lehet
eladni. A Lynxet ugyanúgy kellene
év közben is reklámozni, mint
ahogy a Nintendo teszi a Gameboy-
jal. Az Egyesült Ållamokban min-
den héten 4.8 millióan ünneplik a
születésnapjukat. Ha csak 0.01 %-
uk kap Lynxet ajándékba, az már
majdnem heti 500 eladott példány,
nem beszélve a cartridge-ekrôl!
Zenei hirdetés egy üzleti lapban
annyit ér, mint a DSP-t reklámoz-
ni a tévéújságban.
Ne csak hirdess, hanem gondolkozz
is: egy rosszul elhelyezett hir-
detés nem más, mint kidobott pénz!
(Thomas D'Ambrosio, számítógépes rend-
szerelemzô)
O.M.Dee megjegyzése:
Talán Magyarországon is lehet valamit
ebbôl hasznosítani. Bár itt hetente csak
200 ezren ünneplik szülinapjukat, de ha
az ô 0.01 %-uk Lynxet kap ajándéka, az
még mindig 20 eladott darab hetente.
Nem lenne rossz...
Ami a hirdetést illeti: Magyarországon
még mindig sokaknak van C64-esük. Az
ô újságaikban kellene hirdetni. De meg-
kockáztatom, hogy német mintára a Bra-
vóban is el lehetne helyezni egy-két
Lynx-hirdetést, hiszen a 12-16 évesek
kb. 120 százaléka olvassa ezt a lapot.
És még egy dolog: a rugalmas árpolitika.
Åron alul (?) eladni sok gépet még min-
dig lényegesen kisebb veszteség, mint
drágán nem eladni egyet se. Ráadásul az
árakat piacgazdaságban nem a forgalmazó
cég, hanem kereslet és a kínálat alaku-
lása határozza meg.
Ennyit még én is tudok (bár mi a Jogon
csak igen alapszinten tanultunk mikro-
ökonómiát).
{[The End]}